Bevallom, én szeretem a füst szagát, de azt azért tudom: avar égetése közben nem csak a szomszédok életét keserítem meg, de a környezetet is erősen károsítom! Vagyis nem égetek! (Ráadásul időközben ezt be is tiltották, így ezzel a döntéssel jelentős összeget takaríthatok meg, amit bírság helyett például virághagymákra költhetek!)
Csakhogy a kert korábbi tulajdonosa - bár látszik a munkáján, hogy ez volt az élete - jelenleg már egy felhőn könyökölve zokog hajdan szép birodalmáért, amit nem csak a tél, hanem legalább egy jó évnyi gondozatlanság is megtépázott!
A borostyánok csodásan befutottak mindent, ami szép látvány is lehetne, csakhogy ezzel kinyírt sövényt, rózsát, levendulát, és mindent, amit ért... A kertben található körtefa levele és termése pedig belepett mindent, ami a fagytól talán remek védelmet nyújtott néhány növénynek, de látványnak nem az igazi, ráadásul a kártevők is átteleltek benne!
Azt sejtettem, hogy valamivel össze kéne takarítani, de a hóvirág és ibolya vékony kis hajtásait, meg a többi hagymás épp csak meginduló zöldjeit nem szívesen eresztettem volna össze a gereblye vasfogával... Új fogalom: lombseprű! Klassz! Igaz, a drágára nem futotta, az olcsó meg nyeletlen volt - az Intersparban találtam egy kompromisszumot: teleszkópos, állítható szélességű eszközt, amiről hamar megtanultam, hogy a teleszkóp ebben az árkategóriában felejtős, mert egyszer kinyitom, és úgy marad - az állítható fej viszont csak addig tűnik luxusnak, amíg nem kell kiszedni az elszáradt leveleket vele a virágágyásból és a tövek közül is!
A kert nem túl nagy, de ha az ember (jánya) ilyen munkára adja fejét, akkor mágikusan meg tud nőni! Hogy a kisebbségnek milyen a viszonya a szántáshoz, arról nincsenek infóim, de azt tudom, hogy az első kertészkedős napot követő 48 órában olyan izmaim is jelezték létezésüket, amelyekről utoljára az anatómia vizsgámon volt szó! (Magyarul: baromira izomlázam volt!!!) Meg is állapítottam, hogy vidéken valószínűleg nincs igény arra, hogy Budapesthez hasonlóan minden sarkon nyíljon egy-egy konditerem...
Azért megérte az izomláz, mert bár korántsem értem a végére, de hat termetes zsáknyi avart szedtem össze két óra leforgása alatt! Ez azért már szemmel látható eredményt is mutatott, így jóleső fizikai mozgásomat még jobban eső lelki nyugtázás követte: szép lett!
Csakhogy mit kezdjek a hat zsáknyi levéllel??? A komposztáló ehhez kicsi, tele is van, meg nem is értek még hozzá... Égetni nem kéne! FKF... A Google a barátom! Csakhogy hiába derült ki pillanatok alatt, hogy lehet kapni erre a célra olyan zsákot, ami lebomlik, és aminek az árában benne van, hogy a cég el is szállítja: a zsákokat már nem lehet beszerezni, mert megszűnt! Felhasználhatóak a szokásos háztartási hulladékhoz, vagy visszaválthatóak az ügyfélszolgálaton - de avarral megtölteni már nem lehet, mert január 1-től új rendelet van, új zsákokkal...
Hurrá! Gondoltam, semmi gáz, ide nekem az új zsákokat! Csakhogy az még nincs - talán(!) március 29-től lesz az ügyfélszolgálaton! Hozzá kell tegyem, ez már a telefonos ügyfélszolgálaton derült ki, mert a weboldalon a két ellentétes hír egyszerre volt jelen... a van zsák, meg a ninják! Igaz, a telefonos hölgy kedves volt, és még a számomat is felírta, hogy értesítsen, ha megvannak az új zsákok!
Hogy addig mit csináljak a hat zsáknyi (és még legalább várhatóan ennyi) zöldhulladékkal??? (Igen, ez a hivatalos neve! Már ezt is tudom...) Na erre senki nem tudott válaszolni!!!
